Közzétéve:

Ez nektek bababarát?

Ez nektek bababarát?

Majd én segítek, hogy tényleg az legyen!

November elején a Balatonnál töltöttem egy wellness hétvégét a közel háromévesemmel. Nyilván felvetődik a kérdés, hogy miért tesz ilyet az ember lánya, ha tudja, hogy tombol a dackorszak. Jó, hát nem tudom megmagyarázni, jó ötletnek tűnt, és készpassz.

Horror rémálom lett belőle, pedig a panoráma, az ételek és az idő is szuper volt. Kínomban már csak mosolyogtam, (meg persze kedvesen odaintettem az engem… ööö ja, nem, a fetrengő fiamat bámuló férfikompániának), és listát készítettem azokról a dolgokról, amelyek szerintem bababaráttá tesznek egy hotelt.

Ne mondja senki, hogy nagyigényű vagyok, és azt sem, hogy minek megyek nyaralni kisgyerekkel, csak nevessetek velem…

Szoba felszereltsége. Bármi jó lehet, ami törhetetlen, vízhatlan, mosható, egyetlen darabból áll, és – ha ennek ellenre mégis sikerül tönkrevágni, – olcsón és könnyen beszerezhető.

Szoba elhelyezkedése. Legfelső szint. Vagy bármelyik eldugott sarok, ahol a madár se jár, a takarítónő is csak minden másnap, a megvető tekintetű okos emberekről (vagy akik több, mint 30 éve nem láttak hároméves gyereket) már ne is beszéljünk. A potenciális bulikák helyszínétől is jobb minél távolabb tenni a gyerekeseket, no nem azért, hogy a kisded békében aludhasson, hanem azért, hogy a harsányan kacagók hallatán a szülőpáros ne sárguljon az irigységtől.

Ajtózár. Bármi, amit el lehet dugni vagy be lehet kapni, az eltűnik és rágott lesz. Sem a kulcs, sem a kártya nem gyermekbarát. Ha ráadásul egy van belőle, akkor… a második estére már garantáltan egy sincs belőle. Célszerű az ajtózárat is bomba- és gyermekbiztosra gyártani. Bármit is jelentsen ez.

Minibár. Zárható. Vagy üres. Ha ez túl nagy kérés, akkor legalább legyen ingyen rövidital bekészítés feszült anyáknak. Viccen kívül.

Tévé. Lehetőleg magasan a falra szerelve. Csak gyerekcsatornákkal, törhetetlen, vízálló (nyál-álló) távirányítóval.

Babaágy. Értem én, hogy egy mobil utazóágy fillérekbe kerül a svéd bútorboltban, de egy kétéves ezt a fekvőalkalmatosságot már kevésbé tolerálja. Helyette befoglalja a nagyágyat, ami ezért nem árt, ha alacsony, és hatalmas.

Szórakozás és étkezés

Babamedence. Alap. Csúszásgátló gumiszőnyeggel a szélein, vagy ha ez nem megoldható, akkor állandó orvosi ügyeletessel. A wellness recepciójáról kikérhető felfújhatós bizbaszokkal és egyéb törhetetlen műanyag vackokkal – hogy a szülőnek ne kelljen elhoznia, vagy ha már megtette, a szobából lehoznia ezeket.

Játszószoba. Rendszeresen fertőtlenített játékokkal, téphetetlen könyvekkel, nagyobbaknak csocsóval. Ha a felszereltség nem megoldható, akkor elég, ha az egész kuckó hangszigetelt és gumifalú.

Gyerekmenü. A svédasztal a legjobb megoldás. Csak minden nap legyen rizs, üres tészta, a natúrnál is natúrabb hús, és szobahőn tartott mentes víz. Az asztalon ne legyen terítő, üvegpoharak, kések. Az asztalt nem árt egy paravánnal eltakarni ööömm… az éttermen belüli nagyobb térre helyezni – olyan embert ugyanis még nem láttam, aki ne hasalt volna el az etetőszék lábában…

Játszótér. Alapberuházás a felnőtt vendégek elégedettségének eléréséhez. Gumiszőnyeggel, homokozóval, hintával, nem túl veszélyes mászócuccokkal, mindezt valami üvegfalú kávézó tőszomszédságában, ahol anya meg apa lepihenhet – most őszintén, ki látott már játszótereket örömmel látogató nagykorúakat?

Pelenkázó. Kényelmes székkel a szoptatáshoz, egy mikró a tápszer melegítéséhez, a helységen belüli wc-vel. Ha túlzó a váradalom, akkor egy kedves, megbízható, türelmes hotel alkalmazott is megteszi, aki képes megakadályozni a poronty helyváltoztatását az alatt a húsz másodperc alatt, amíg anya pisil, betétet cserél, megnézi magát a tükörben, és egy mélyet sóhajt.

Shop. Ahogy a latin mondás is tartja: Elfelejtem, tehát vagyok. (Vagy nem így van?) Lássuk be, mindig van valami, amit elfelejtünk bepakolni, vagy éppen kifogy a készlet. Ezért nem árt, ha alapvető babaápolási cuccokat is lehet venni a helyi kis üzletben (pelenka, popsitörlő, néhány bébiétel fajta…)

Egy generációval idősebb nőrokonaim szerint könnyen orvosolható a problémám: ők sem mentek sehova a gyerekekkel, hát én is maradjak otthon, ki fogom bírni. Ami amúgy kétségtelen. Mégis, nem hiszem, hogy egy évtizeden át hiányolnom kellene a magyar tenger, a hegyek, vagy éppen az alföldi táj szépségeit. Útra kelek hát, ha másért nem, hát azért, hogy felkutassam hazánk valóban gyermekbarát hotelét.